-Viola!-kiálltok utána,mert már nyitotta volna ki az ajtót.
-Szia Amanda, épp téged kerestelek, hogy együtt tudjunk jönni ki a parkba.-mondta félénken a lány, én pedig mosolyogtam rá, és mondtam neki, hogy akkor menjünk.
Megérkeztünk a parkba és már látom, hogy már mindenki itt van.
-Sziasztok!-mosolyogtam rájuk.
-Szia!-mondták a lányok kórusban.
-Na, hogy tetszik az iskola?-kérdezte Iris tőlem és kiemelte a tetszik szót és elmosolyodott, de nem tudom, hogy miért....érdekes.
-Jó.-válaszoltam rá egyszerűen.
-Csak ennyi, hogy jó?-szomorodott el.
-Akkor mit kéne még mondjak?Azt, hogy nagyon tetszik ahogy árad a bűz a férfi WC-ből vagy mi?-röhögve mondtam el és a lányok is elkezdtek nevetni.
-Nem, hanem láttuk, hogy beszélgettél Arminnal!-bökte ki végre Iris.
-És?-kérdeztem gúnyolódva tőle.
-Mi az, hogy és?-kérdezte felemelt hangon, amit nem értettem, hogy most mire akar ezzel kilyukadni...
-Armint nagyon ritka látni beszélgetni valakivel és nem látni játszani.-felelte rá Rosa,de még mindig nem értettem, hogy mit akarnak ezzel mondani.
-Főleg nem egy lány társaságában látni.-összenéztek a lányok és elmosolyogtak.
-Szerintem tetszel neki.-mondta Kim és a lányok bólintottak egyet.
-Na, ne nevettessetek, kizárt a dolog!-elleneztem és inkább gyorsan átváltottam egy másik témára.
-Hé lányok, van egy ötletem!-fordultam felém a lányok kíváncsian.
-Tarthatnánk egy pizsibulit a házamban.-erre az ötletre mindenkinek felcsillant a szeme.Azt hiszem nem gondoltam át rendesen ezt a dolgot de jó, hogy ezt kitaláltam, mert nem nyaggattak tovább Arminnal, hanem megbeszéltük, hogy pénteken suli után jönnek a csajok hozzám.
Mire már elkezdett sötétedni, elköszöntem a lányoktól és hazamentem.
Beértem a házba, lehúztam a cipőm és felmentem a szobámba.
Most jut eszembe, hogy ideje lenne már kifizetni a csekkeket,de most inkább inkább alszok.Felvettem a pizsimet, ledőltem az ágyra és elaludtam.
Másnap reggel volt, furcsálltam, hogy nem szólt az ébresztőórám, vagy lehet, hogy túl korán keltem?
Eszembe jutott, hogy én tegnap eltörtem.Felnéztem a faliórára és látom, hogy 7:16 van.
-ÚRISTEN, EL FOGOK KÉSNI! -kiabálom idegesen, mert én hülye, elfelejtettem venni egy új ébresztőórát...de majd ma nem felejtem el.
Gyorsan felpattantam az ágyról és felkaptam magamra egy szürke felsőt és hozzá egy fekete mellényt és egy rövid nadrágot.Bementem a fürdőbe gyors fésülködés után megmostam az arcom és megtöröltem.Sminkelni nem volt már időm és reggelizni se.
Indultam gyors száguldással a suli és megkönnyebbülésemre még időben beértem.
-Hú...-nyögöm ki halkan, mert már fájt a csípőm a rohanástól, mikor még a csípőmet fogtam lihegve odajött hozzám Armin, de....most kék a haja és rózsaszín a szeme?MIVAN?
-Minden rendben?-kérdezi tőlem.
Én még pislogtam rá párat majd megszólaltam.
-Armin, neked miért kék a haja és rózsaszín a szemed?-a fiú furcsán, értetlenül nézett rám majd elmosolyodott.
-Én Alexy vagyok,Armin ikertestvére.-mondta egy nagy mosollyal az arcán.
Én erre elképedtem és látom,hogy Armin jön ide hozzánk.
-Szia Amanda.-köszöntött Armin vigyorogva.
Én még pislogtam rájuk párat.
-Szia Armin.-
-Látom megismerkedtél Alexyvel.-mosolygott rám Armin.
-Igen.-
-Na akkor menjünk órára, mert elkésünk-mondta majd azután észhez térdem.
-Jaj tényleg, menjünk.-
Elköszöntem Alexytől és mentem Arminnal a terem felé.Még jó, hogy a tanár még nincs itt.Gyorsan leültem a helyemre és kérdőre vontam Armint.
-Miért nem mondtad, hogy neked van egy ikertestvéred?-kérdeztem tőle.
-Mert nem kérdezted.-mondta mosolyogva én pedig eljátszottam a sértődöttet.
-Mit tegyek, hogy ne haragudj rám?-
-Nem is tudom...-gondolkozó pózban ültem,Armin meg csak nevetett.
-Mondjuk...-kezdtem bele.
-Játszhatok a PSP-del.-mondtam neki ártatlanul nézve.
-Ha csak ennyi az ára akkor tessék, de...majd szünetben.-nézett rám ravaszul, én meg megint játszottam a sértettet.
Végre megérkezett a tanár.
-Bocsánat gyerekek a késésért, na akkor kezdjük is el a matekot.-
Fú, de utálom a matekot...pfff.
Végre kicsengettek és Armin felé fordultam.Ő tudta, hogy miért és a kezembe nyomta a játékot.
A földön ülve elkezdtem játszani a játékkal...könnyen sikerült minden szintet végigvinni, de a 23-as pálya már egy kicsit nehezebbnek minősült.
Vagy 30-szor belekezdtem a 23-as pályába, de nem tudom végigvinni, már nagyon ideges voltam.
Armin látta rajtam, hogy mindjárt felrobbanok, mert ezt a hülye pályát nem tudom végigvinni......
-Na, hogy haladsz?-hajolt le hozzám széles vigyorral az arcán, de tudomást sem vettem rajta, mert a játékra koncentráltam, de éreztem ahogy leül hozzám és közelebb jön.
-Jah...ezt a pályát én is mindig elszúrtam, segítek.-azzal a hátam mögé ment és mondta, hogy üljek az ölébe...MIVAN?
-Nem.-mondtam egyszerűen, amin csak ő felhúzta a szemöldökét.
-Hát ha nem akarod végigvinni a játékot....-mondta aztán lassan kezdett felállni, de én visszahúztam.
-De végig akarom vinni a játékot.-mondtam határozottan és gyorsan beleültem Armin ölébe.Elsőre ő meglepődött, nem hitte volna, hogy tényleg megcsinálom, de igazából én se hittem volna.
Armin a hátam mögött odanyúlt előre a játékért és én a jobb szélét fogtam meg a játéknak, Armin pedig a balt.
Végre befejeztem (befejeztük) a 23-as pályát!Most jöhet a kövi....az is nehéz volt, de Armin segített....már vészesen közel hajolt hozzám...VÉSZESEN!
Becsengettek, mi pedig gyorsan felpattantunk a földről.Visszaadtam Arminnak a játékát és a helyemre ültem.
Végre kicsengettek az utolsó óráról (irodalomról) és már mehettünk haza... ja tényleg, nekem még vennem kell egy új ébresztőórát...meg ki kell fizetni a csekkeket.Csak az a baj, hogy nem sok pénzem maradt amit anyuék küldtek nekem, majd megoldom.
Léptem volna ki az ajtóból, de valaki megfogta a vállamat.Én meg önvédelemből rátapostam hátulról a cipőjére, csak egy aú-t hallottam...de ismerős hang.
Hátrafordultam és láttam, hogy Armin az.
-Bocsánat, nem tudtam, hogy ki lehet az.-mentegetőztem, de ő csak nevetett.
-Semmi gond.-mondta majd beleakart kezdeni a mondandójába de félbeszakítottam.
-Bocsi de nekem most mennem kell.-mentem is el de hátulról megfogta a kezemet amitől elvörösödtem.... nem mintha mikor ott ültünk a földön ne lettem volna vörös....még akkor vörösebb is voltam csak ő azt nem láttam...azt hiszem.
-Várj...-mondta, majd belekezdett.-Nagyon jól éreztem magad veled...-
-Én is.-vágtam közbe.
-De most már tényleg ideje mennem.-mondtam majd nem sokkal később megszólalt.-Hazakísérlek!-mondta zavartan és vörös arccal...jaj de cuki! >//3//< mondtam magamban.
-De nekem még sok dolgom van, nem tudom hogy mikor érek haza.-mentegetőztem, mert bár nagyon kedves és édes a srác, de nekem még sok dolgom van.
-Akkor segítek.-
-O-Oké.-mondtam zavartan.
Mosolygott rám és elindultunk az óra bolt felé, én meg lehajtott fejjel mentem mellette, hogy ne lássa a vörös arcomat.
Megérkeztünk.Nem voltunk ott sokáig, mivel első ránézésre megláttam a tökéletes ébresztőórát számomra.
Miután megvettem az ébresztőórát elmentem (elmentünk) kifizetni a csekkemet.
Miután azzal is végeztünk, Armin hazakísért.De nagy pechünkre eleredt az eső, úgy hogy futottunk.
Armint behívtam a házba, és mondtam neki, hogy nyugodtan itt maradhat,míg el nem áll az eső.
-K-Köszi.-mondta zavartan.
-Nincs mit, hozok törölközőt.-bementem a fürdőbe és hoztam ki két törülközőt.A egyiket magamnak és az egyiket Arminnak.
Miután megtörölte a haját, meg én is, leültünk a kanapéra beszélgetni.Hallottuk, hogy dörömböl az ég, én meg attól félek, hogy itt kell majd aludnia.Utána egy nagy villámlást hallottunk meg.Kinéztem az ablakon és látom, hogy zuhog az eső, nekem meg nem volt szívem elküldeni, vagy adni neki egy esernyő és mondani neki, hogy na pá....
*Armin szemszög:
-Úgy látszik nem igen fog elállni az eső.-mondta Amanda, majd visszaült mellém a kanapéra.
Most akkor itt kell maradjak?Nem bánom a dolgot, de nekem egy kicsit kínos, mert egyedül vagyunk ketten ebben a nagy házban, és senki más...NEM!
Nem gondolok ilyenekre, csak nemrég ismertük meg egymást...
-Minden rendben?-kérdezte Ami aggódva.
-P-Persze.-válaszoltam rá zavartan.
-Ne aggódj...-miután ezt kimondta, rátette a kezét az enyémre és rám mosolygott.
Én meg próbáltam nem elvörösödni... de ahogy látom, ő is egy kicsit vörös.
-Áh, egy pillanat.-mondta, majd levette rólam a kezét,egy kicsit bánt, hogy levette a kezét az enyémről, de jó is, mert legalább kicsit megnyugodtam.
Kifújtam a levegőt halkan, és pár perc után jött is Ami egy pléddel és egy párnával.
Letette a kanapéra.
-Itt fogsz aludni.-mosolygott rám.
Egy kicsit azért bánt, hogy a kanapén fogok aludni és nem mellette, egy ágyban....mit is képzelek?
-Rendben.-nyögtem ki.
-Ó, majd elfelejtettem....-hozott ide gyorsan egy fekete férfi pólót és egy nadrágot.
-Ez még az apámé volt.-mondta, majd átadta nekem.
-Köszi.-
-Vedd fel, addig én átmegyek a szobámba.-
-Oké.-
Amanda átment a szobájába, addig én gyorsan magamra húztam a pólót és a nadrágot.
-Kész vagy?-kérdi Ami, amire én mondtam, hogy igen.Mikor kijött ledöbbentem.
Ledöbbentem a látványtól.Alig tudtam másra nézni, mert Ami.....fúúú,nagyon dögös volt...még akkor is ha csak a pizsijében volt.
Nagyon nyeltem, és ő ezt észrevette és elvörösödött.De aranyos >//w//< gondolom magamban.
-Ha kell bármi csak szólj-mondta, majd bement a szobájába.
Én meg lefeküdtem aludni....de nem tudtam.
Azon jár az eszem, hogy vajon, hogy alszik.....én perverz.
Megyek egy kicsit meglesni Amit.Biztos alszik már.
Szép csöndben kinyitottam az ajtót és felé mentem...nem akartam semmi perverz dolgot művelni vele, csak megakartam nézni, hogy alszik.
Már ott álltam mellette, figyeltem néhány percig aztán arra lettem figyelmes, hogy egy kéz megfogta a pólómat,Ami kinyitotta a szemét én pedig elvörösödtem.
-Mi az?-kérdezte álmos hangon.
-Semmi csak....-milyen mentséget találjak ki?nem mondhatom meg neki, hogy csak megakartam nézni, hogy alszol dumával.
-Csak nem tudok aludni.-mondtam neki, és ennek egy része igaz is volt.
-Hmm...-gondolkodik.
-Akarsz velem aludni?-kérdezte pimaszul.
Én erre csak rákvörös lettem és nem tudtam rá mit válaszolni.
-Ha?-kérdezte vissza, mert még nem válaszoltam.
-Nem baj ha ne...-kezdte volna bele de én félbeszakítottam...-igen.-válaszoltam rá gyorsan mire ő ledöbbent és elvörösödött.
Ami kiment az ágy szélére fal felé fordulva, én meg gyorsan be is bújtam a takaróba.
Eddig síri csend van, de én megtöröm a csendet.
-Kösz, hogy itt maradhattam.-
-Szívesen.-
Megint síri csend...egy hangra lettem figyelmes.Ami szuszogására és, hogy ide fordul hozzám.
Elaludt.
Én meg nézem közelről a szép alvó arcát.Hosszú szempillái voltak és szép rózsaszín haja.Bele is szagoltam.
Most az ajkait bámulom.Puhának tűnnek, és én egyre csak közelebb,közelebb....ájjj, ezt nem szabad.
Nem csókolhatom meg mikor alszik...ezt nem szabad!Inkább alszok.
El is aludtam.*
Nagyon jó! Imádom!kérlek minél elöbb folytasd!!! :3
VálaszTörlésRendben :D
VálaszTörlés