4.fejezet Mi van velem?

(Sziasztok, csak annyit szeretnék írni nektek, hogy mivel mindjárt itt lesz az iskola, ezért majd hetente kettő vagy három fejezetet írok meg nektek, és megpróbálok minél hosszabbat írni.
Csak ennyit szerettem volna, jó olvasást. :D)

Reggel volt, nem csörgött az ébresztőóra, ránézek az órámra és csak 5:48 van.Mostanában  hamarabb szoktam kelni, a kelleténél.Nah, mind egy, vissza már úgysem tudok aludni, ezért inkább öltözök.
Felvettem egy natúr színű felsőt és egy koptatott farmert, és ne felejtsük el a szemüvegemet se.

Miután végeztem, bementem a fürdőbe, megmostam az arcomat, megfésülködtem, egy kis smink és már mehettem is le a lépcsőn.
Bementem a konyhába, készítettem magamnak egy sajtos szendvicset, gyorsan be is kaptam.
Bepakoltam a táskámba ami kell, és indultam is a suliba.
Beértem a suliba és egy lélek se volt még itt, ránézek a fali órára, 6:45 én mamlasz....de ha már ilyen korán érkeztem, szétnézek a többi osztályba, hogy hogy néz ki.
El is indultam, elsőnek a mi osztályunka néztem be (11.osztály), hogy nincs e valaki, de sajna nem volt.Aztán a 9.osztályba néztem be, ott se volt senki,utána a meg a 12.-be, de ott se senki.Miután végeztem, kimentem az udvarra és leültem egy padra.
Néztem a fákat, hallgattam a madarak reggeli csiripelését, és még sok mást.
Még sokáig ültem a padon, de hallok valakit aki a nevemet kiabálja.
Szerencsére csak Rosa volt.
-Szia!-köszön nekem.
-Szia, várod már a mai napot?-kérdezem tőle, mert ma van a pizsibulim.
-Igen, nagyon!-mondja izgatottan.
-Az jó.-mondom neki mosolyogva.
-Mióta vagy itt.-kérdi.
-6:45 óta.-mondom neki és ő meg elképedt.
-Minek jöttél te akkor?-kérdi nevetve, én meg csak mondom neki, hogy én se tudom, és azzal be is fejeztük a beszélgetést, mert már jöttek a többiek is ide hozzánk, mármint Iris, Viola és Kim.
-Sziasztok.-mondjuk Rosával egyszerre.-
-Nah, várjátok már a mai napot?-kérdem tőlük kíváncsian.
-Én igen!.-mondja Iris életvidáman.
-Én is.-mondja Viola félénken.
-Hát, én sajna nem tudok jönni veletek, bocs.-
-Mi, de miért?-kérdem tőle.
-A szüleim nem engednek, mert az év eleji dogám kettes lett.-
-Sajnálom, akkor, hogy nem jössz.-
Bólintott rá mindenki.
Még beszélgettünk kint az udvaron a lányokkal, de nem vettük észre, hogy mennyi az idő és becsengettek.
Rohantunk a tanterembe és épp időben a tanár előtt beértünk.Gyorsan le is ültem a helyem ahol épp Armin mellettem kockul.
-Szia, kocka.-üdvözlöm Armint aki rám pillantott kérdő arccal.
-Mi az, hogy kocka?-kérdi Armin, de már mosolyogva.
-Jól hallottad,kocka.-
-Akkor te meg otaku.-
-Hm, nem is olyan rossz becenév.-mosolyodok el.
-Neked nem tetszik a kocka név?-kérdem és ő nem válaszol hanem összeborzolja a hajamat.
-Hé, ez nem volt szép.-biggyesztettem le alsó ajkamat.
-Hozzád illő becenevet adtam neked és neked nem tetszik.-mondom duzzogva.-Én elfogadtam az otaku nevet, mert az is vagyok.-tettem még hozzá.
-Jól van, bocs, otaku.-mondja vigyorogva.
-Semmi baj, kocka.-most én borzolom össze a háját.
-Na, jól van, jól van.-fejeztem be.
-Így már kvittek vagyunk.-
-Nem egészen.-mondja huncut mosollyal az arcán Armin, rosszat sejtek.
-Emlékszel mikor mondtam, hogy jár egy szívesség nekem?-kérdi, én erre bólintok egyet.
-Akkor....-kezdi bele, és folytassa.-hadd menjek el a pizsibuliba!.-bökte ki végre, én meg elképedve néztem rá, utána elkapott a röhögés.
-Te miért akarnál jönni?-kérdem még mindig nevetve.
-Hát csak, kíváncsiságból-mondja huncut mosollyal az arcán, de én biztos, hogy nem fogom neki engedi, hogy eljöjjön.
-Nem.-
-De ezt a szívességem, hogy én is elmehetek a pizsibuliba.-
Nem érdekel, találj ki valami mást.-parancsolom rá, ő meg bevágta a durcit, komolyan mondom, nem tudom mi ütött belé, de jobb ha nem tudom.
-Jól van, akkor még gondolkodok rajta.-
-Helyes.-
Mikor ezt megbeszéltük, becsengettek és bejött a tanár.Elkezdtük az órát (Történelem.)
A tanár kérdi tőlünk, hogy mikor uralkodott Szent István.A tanár körbenéz, hogy kit is kérdezze meg, és kiszúrt egy vörös hajú, bőrdzsekis fiút.
-Castiel,szóval mikor uralkodott Szent István?-kérdi még egyszer a tanár.
-Régen.-válaszolja rá pökhendin.
Erre az osztály elkezd nevetni.
-Csöndet kérek!-kiabálja a tanár.
-Jól van Castiel, ha magát ez nem érdekli akkor kap egy egyest a naplóba.-fenyegeti meg a tanár Castielt.
Ő csak megrántja a vállát.A tanár be is írt neki egy egyest.
Az órák hamar véget értek és mehettünk haza.
-Most sajna akkor nem tudsz hazakísérni.-mondom Arminnak.
-Miért ne tudnálak?-kérdi.
-Hát mert a lányokkal megyek haza.-mondom hangsúlyozva a lányok szót, ő megértette és elköszöntünk egymástól az udvaron, és szerencsére a lányok is ott voltak.
El is indultunk hozzánk.
-Mostanában sokat vagy Arminnal, nem gondolod?-kérdi Rosa huncut mosollyal.
-Mi csak barátok vagyunk.-mondom neki, ami igaz is, de nem értem miért kell felhozni ezt a témát mindig.
-Aha persze, de mi van ha Armin ezt más, hogy gondolja.-böki meg a vállamat Iris.
-Kétlem, hogy Armin érezne irántam valamit, ahogy az előbb is mondtam, mi csak barátok vagyunk és semmi több.-mondom nekik.
Egész úton azzal nyaggattak, hogy biztos érez irántam valamit, ha ennyit lóg velem, de ez engem nem érdekel.
Hazaértünk, kinyitottam az ajtóm és már a lányok benn is voltak.
-Szép lakás.-mondja Viola halkan.
-Köszi.-válaszolom rá.-Ó, egy pillanat.-felmentem a szobámba a szatyorért amit a pizsibulira vettem, kivettem belőle a chipseket és lerohantam a lépcsőn ahol már a lányok pizsiben voltak, én még gyorsan kivettem az üdítőket a hűtőből és letettem az asztalra, utána én is átvettem a pizsimet.
Hallgattunk zenét,ettük a chipset,ittuk az üdítőt és felelsz vagy merszeztünk.
-Iris, felelsz vagy mersz?-kérdi Rosa.
-Hm, felelek.-
-Akkor....melyik fiú tetszik neked az osztályból?-
-Izé...Castiel.-mondja elvörösödve.
Mi csak ujjongtunk.
-Most akkor Ami, felelsz vagy mersz?-kérdi tőlem Iris.
-Felelek.-előre félek, hogy mit fog mondani.
-Hm, felesz, akkor....-kezdi bele, majd folytatja-hogy érzel Armin iránt?-tudtam, hogy egyszer valaki úgy is felhozza megint ezt a témát.
-Mint már az előbb is mondtam, barátilag.-mondom unott hangon.
A lányok elfogadják a választ, és most én kérdezek.
-Viola, felelsz vagy mersz?-kérdem tőle.
-Felelek.-
-Ne már, mindenki felel!-háborodik fel Rosa.-Gyerünk Viola, merj!-teszi még hozzá.
Mi csak hajtogattuk, hogy merj Viola merj..... és végül beleegyezett.
-Jó, akkor menj oda Irishez és csókolj kezet neki, miután ez megtörtént akkor mondd utoljára azt neki, hogy kedvesem.-mondott rá egy okét, és végül megcsinálta.
Miután befejeztük a felelsz vagy merszet, utána telefon betyárkodtunk....hihi.
Felhívtunk egy pizzériát, hogy adja meg nekünk egy pizzéria számát, (mi ilyen hülyék vagyunk.) de végül rájött, hogy csak szívatjuk és lerakta.
Jól szórakoztunk, még sokáig telefon betyárkodtunk és végül Iris bealudt, Rosa meg olyan gonosz volt, hogy filctollal rajzolt szegénynek az arcára egy szivárványt és a homlokára egy pókot, jól nevettünk ezen.
Végül mi is kimerültünk és elaludtunk.

Egy idegesítő hangra ébredtem fel... hát persze, hogy az ébresztő volt az, a lányok is felkeltek rá.
Gyorsan kikapcsoltam az ébresztőórát és már a lányok is felkeltek.
Nyújtózkodtak párat és már mentek is a fürdőszobába.Hallok a fürdőből egy  kiáltást, gyors odarohanok, és ki volt....Iris.Meglátta az arcát és Rosa nem bírta visszatartani a röhögést.
Iris lemosta az arcáról a rajzokat és kioktatta Rosát, hogy még egyszer ezt ne csinálja, Rosa megértette és bocsánatot kért tőle, de még mindig nevetve.
Utána elkészültünk, fel is öltöztünk és lementünk a konyhába ahol a lányoknak csináltam palacsintát reggelire.Megköszönték és már ettük is az asztalnál.
-Ez nagyon finom!-mondja Viola.
A lányok csak bólintanak párat és már be is kebelezték.
Elmosogattam a tányérokat.Miután végeztem látom, hogy a lányok már fel vannak öltözve, ideje nekem is felöltöznöm.Felöltöztem, és már indultunk is a buszmegálló felé.
-Nagyon jó volt a pizsibuli.-mondja Iris.-Csak az nem tetszett, hogy valaki ráfirkált az arcomra.-néz rá Rosára.Mi csak nevetünk Violával.
Megérkeztünk a buszmegállóba és láttuk a lányokkal Castielt egy hosszú hajú,Szőke kék szemű csajt figyel az egyik haverjával, akinek ezüstös színű haja volt és felemás szeme.A bal szeme aranysárga, a jobb pedig smaragdzöld, és viktoriánus ruhát viselt.Nem mindennapi látvány ilyen srácot látni.
A lányok kibeszélték a szőke csajt, hogy mekkora dekoltázsa van, meg ilyenek, de engem ez nem nagyon érdekelt.Elköszöntem a lányoktól, és hazamentem.
Otthon nagyon unatkoztam, mert egyedül voltam, animét meg most nem akarok nézni, se mangát olvasni.
Ezért elhatároztam, hogy mivel szombat van, és nincs sok házi, kimegyek egy kicsit a parkba, talán találkozok ott valakivel.
El is mentem a parkba, leültem egy padra és felnéztem az égre.-Milyen szép kék az ég.-gondoltam magamba.
Még sokáig néztem az eget és észrevettem, hogy valaki mellém ül,ránézek és Armin volt az.
-Szia, hogy hogy a parkban vagy?-kérdezem tőle meglepetten.
-Szia, ezt, hogy érted?-néz rám kérdőn?
-Hát, úgy értem, hogy nem kockulsz.-mondom vigyorogva.
-A tesóm Alexy elvette a PSP-et és nem adja vissza, azt mondja túl sokat játszok, ami igaz is.-
-Aha, értem.-
-Ja, amúgy milyen volt a pizsibuli?-kérdi mosolyogva.
-Jó volt.-
-Csak ennyi?Nem történt semmi izgi dolog?-kérdi sejtelmes mosollyal az arcán.
-Mire gondolsz izgi dolog kapcsán.-kérdem tőle.
-Hát, hogy is fogalmazzam....fiúk, meg ilyenek.-mondja huncut vigyorral.
-Te megőrültél.-mondom nevetve és beleütök a karjába.-Csak lányok voltak.-teszem hozzá.
-Jó jó, elhiszem-mondja nevetve.-Izé....kérdezhetek valamit?-kérdi izgatottan.
-Persze.-rátettem a kezem a kezére ő meg elpirult.Mi van mostanában Arminnal....nem értem,de nem kérdezem meg tőle, majd elmondja ha akarja.
-Hát, mivel szombat van, meg izé....együtt tölthetnénk a mai napot.-mondja vörös arccal.
-Oké.- miért is ellenezném ezt, hisz nem egy randira hívott el, csak két barát együtt tölt egy napot, semmi több.
-Akkor hova menjünk?-kérdem tőle.
-Menjünk a moziba.-mondja, majd megragadja a kezem....hát oké.
Meg is érkeztünk oda, és utána el is engedte a kezem.
-Mit nézzünk meg?-kérdem, majd elmosolyodik.
-Nézzük meg a Tudom mit tettél tavaly nyáron-t.-mondja és én nem elleneztem az ötletét mert szeretem a horror filmeket, ezért csak bólintottam rá egyet.
Megvettük a jegyeket, vettünk popcont és üdítőt, és már indultunk is be.

Nem volt túl sok ember itt.Elfoglaltuk az ülőhelyünket legelöl és csöndben vártuk, hogy elkezdődjön a film.
Mikor megkezdődött a film és lekapcsolták a villanyokat, észrevettem, hogy Armin mosolyogva figyeli minden mozdulatomat, hogyha valami rémisztő rész következik, de nem értettem, hogy miért, ja...... már értem.
Azt hiszi, hogy félek az ilyen filmektől és, hogy a karjába fogok ömleni és sírni....hát ráhibázott, már négy éves korom óta nézek horror filmeket egyedül meredt sötétben.
Arminra nézek magabiztosan és mondom neki halkan, (hogy ne zavarjam azokat akik a filmet nézik) hogy nem félek.Armin egy sóhajjal tovább figyelte a filmet.
Ez mi volt....most komolyan azt hitte, hogy én egy nyápic lány vagyok és minden egyes ijesztő résznél rám tör a sírhatnék vagy mi?De nem is töröm magam ezen, inkább tovább nézem a filmet.

Miután vége lett a filmen, kimentünk az épületből és egy elégedett mosollyal néztem Arminra.
-Mi az?-kérdi
-Te komolyan azt hitted, hogy félek a  horror filmektől?-
-Hát, én azt hittem...-mondja.-De legalább jobban megismerhettelek, mert most már ezt is tudom rólad.-fejezi be a mondatát, és látom rajta, hogy kissé elpirult.
-Aha.-mondom bizonytalanul, azután Armin felajánlotta, hogy hazakísér én meg igent mondtam.
Mostanában Armin elég furán viselkedik, lehet, hogy csak a közelemben ilyen?De akkor miért..... álljunk csak meg, csak nem?!Amit a lányok mondtak igaz lehet?
Armin.....SZERELMES BELÉM?!
Neeeem.... ez képtelenség.Armin igaz, hogy helyes meg ugyanolyan az ízlésünk... meg a gyönyörű kék szeme *o* .....MIT IS MONDOK!?
Nem lehetek Arminba szerelmes, mert ő a legjobb barátom, de..... akkor miért dobog úgy a szívem mikor meglátom?
ÚRISTEN....TETSZIK ARMIN!

(Tudd meg mi fog ezután történni. :D)