9.fejezet Buli

Ledöbbentem mikor Kentin közölte velem, hogy szerelmes belém.... és már régóta.
Pontosabban mióta?
Bár Kentin nagyon kedves meg minden, de én mást szeretek.
-Kentin, sajnálom, de én mást szeretek.-mondom neki lehajtott fejjel.
-Ó, értem.-mondja szomorkásan.
-De, ha szabad kérdeznem... mióta vagy szerelmes belém?-kérdezem.
-Mióta megismertelek.-mondja, nekem meg leesett az állam.... én ilyen idióta lennék, hogy én az ilyeneket nem veszem észre?
De nem értem, hogy eddig miért nem mondta el?
Biztos félt attól, hogy nemet fogok neki mondani mint...... épp most.
-De megkérdezhetem, hogy kibe is vagy szerelmes?-mondta kíváncsian.
Szerintem már biztos észrevette, hogy Arminba, de azért elmondom neki.
-Armin.-mondom halkan.
-Értem..... szerencsés srác.-mondja szomorúan.
Nem bírom látni, hogyha Kentin szomorú.
Átöleltem.
Elsőre ledöbbent, de utána ő is átölelt.
Vagy két perc után elengedtem és mélyen a zöld szemébe néztem.
-Még egyszer sajnálom, és remélem, hogy ezután is nagyon jóban leszünk.-mosolyogtam rá kedvesen.
-Jól van.-mondja már ő is mosolyogva.-De most már nekem ideje mennem.-mondja.
-Aha, akkor szia.-kísértem ki a kapuig és onnan elköszöntünk egymástól.
Elment, én pedig egy nagy sóhaj után bementem a lakásba, és a szobámba mentem.
Felvettem a pizsim és ledőltem az ágyamra.


Reggel.... de nem szeretem ezt a szót.
Kikapcsoltam az ébresztőórámat, felpattantam és már neki is kezdtem öltözni.
Miután kész lettem az öltözködéssel, indultam a fürdő felé.
Belenéztem  tükörbe és egy karikás szemű, kócos hajú lánnyal találtam szembe magam.
Általában is karikás szokott lenni a szemem, de nem ennyire mint most.
De egy kis korrektorral megtudtam oldani a helyzetet.
Utána kifésültem rózsaszín hajamat.
Elkészültem mindennel, és utána lementem a konyhába és csináltam magamnak valami gyors reggelit.
Gyorsan meg is ettem, felkaptam a táskámat és már indultam is.
A kapu előtt Armin állt és.... KENTIN?!
Na ne szívassatok!
Hát már mind egy.
Köszöntöttük egymást, és már indultunk is az utcán.... csöndben.
Engem már irritált ez a csönd, és úgy láttam, hogy őket is, de nem tudtam, hogy mit is mondjak éppen.
Egyszer csak megszólal Kentin.
-Ami, nagyon szép vagy ma.-mondja.... tudom, hogy ez egy bók akart lenni, de én arra következtettem be, hogy akkor máskor ronda vagyok.
-Köszi.-
Armin szúrós szemmel nézi Kentin, aki éppen győztes mosollyal nézi az utcát.

Végre ideértünk a suliba és már indultam (indultunk) is be a terembe.
Rosalya egyből meglátott és odasétált hozzám széles mosollyal az arcán.
-Te csak vonzod a jó pasikat, drága barátnőm.-mondja huncutul.
-Ne is mond.-forgatom a szemem.
-Miért?-kérdi.
-Hát... mind egy, nem lényeg.-mondom neki.
-Értem, de figyelj van egy ötletem.-mondja barátnőm mosolyogva.
-Mi az?-kérdem kíváncsian.
-Mi lenne, ha rendeznénk egy bulit az új fiúnak?-kérdi Rosa.
-Miért is?-kérdem vigyorogva.
-Hát, mert Kentin egy eszméletlen jó pasi.. meg minden, de nem azért mondom, hogy ráhajtsak..... nekem már van fiúm.-mondja mosolyogva.-Amúgy azért mert tudom, hogy te régóta ismered és ez olyan "üdv itthon"os buli lenne.-teszi hozzá.
-Aha, de kérdezd meg tőle, hogy ő akarná e, oké?-
-Jól van.-
Ment el Rosa Kentinhez.
Pár perc múlva jött is vissza.
-Na, mi volt?-kíváncsiskodtam.
-Azt mondja, hogy ő benne van.-
-Értem, de akkor hol lenne?-
-Hm.. mondjuk nálad.-mondja.
-Mi?Nem!-háborodtam fel.
-Na, ne már, te úgyis egyedül laksz és elég nagy a házad.-nyafog Rosa, de amúgy egyrészt igaza is van.
-Jól van.-mondom beletörődően.
-Szuper, akkor most már az kéne, hogy kik jöjjenek... hm... mondjuk az egész osztály.-
-Hát jó, úgyis csak az osztályban csak tizenöten vagyunk... de Amberéket nem hívom meg!-
-Nem is engedtem volna.-neveti el magát Rosa.

Miután ezt megbeszéltük elmondtuk ezt mindenkinek (kivéve Amberéknek), hogy szombaton, vagyis négy nap múlva, este nyolckor nálam buli lesz.
Leírtam mindenkinek a címemet, és, hogy mikor is lesz.

Már alig várom, hogy szombat legyen....de még van hátra négy HOSSZÚ nap.

Az óráknak hamar vége lett.. mivel csak 3 óránk volt megtartva, mert a többit elhalasztották személyes okok miatt.... hát oké.

Most nem Armin és Kentin kísért haza, hanem most Rosával mentünk vásárolni.
-Menjünk be Leigh butikjába!-mondja izgatottan barátném..... mivel Rosa Leigh barátja.
-Oké.-
Bementünk, és Rosa már reflexből köszöntötte Leighet, aki szintén mosolyogva üdvözölt minket.
-Vegyünk valami jó rucit a buliba.-mondja.
-Jól van, akkor legyen...ez.-mutattam rá egy feketés, virágos ruhára.
-Hm... próbáld fel.-mondta, majd utána bementem a próbafülkébe.
-Milyen?-kérdeztem Rosátol miután kijöttem.

-Ez a ruha fantasztikusan áll rajtad.-mondja.
-Köszi.-mosolygok rá.
-Akkor most én nézek magamnak.. de figyelmeztetlek, hogy nekem NAGYON sokáig fog tartani, hogy megtaláljam magamnak a tökéletes ruhát.-mondja komolyan, én pedig csak vigyorgok.

Rosa már több mint két órán át nézegette a ruhákat és VÉGRE, talál magának egyet.
Egy rózsaszínes ruha, övvel.

-Nagyon kawaii a ruha.-mondom mosolyogva.... a "kawaii" (japán szó) ez azt jelenti, hogy aranyos.
-Köszi.-

Miután végeztünk, elköszöntünk egymástól és hazamentünk.

Másnap volt, vagyis már csak három nap és szombat.^^
Ugyanúgy telt ez a nap is mint a többi... felkelek, reggelizek, suli...stb.
Nem is hittem volna, hogy ilyen gyorsan telnek a napok.


Eltelt két nap és végre szombat!
Dél van, úgyhogy be kell még vásárolnom, kaja,pia.... meg minden.
El is mentem megvenni a dolgokat.

Hamar megjártam a boltot, így volt még időm.
Elraktam a törékeny tárgyakat, és utána ki is takarítottam.
Gyorsan telt az idő és már öt óra van.
Én nagyon későn szoktam elkészülni, úgyhogy inkább most kezdek el készülődni.
Felkaptam a rucimat, begöndörítettem a hajam és utána egy kis szempilla spirál és egy tusvonal.Ajkaimat kifestettem halvány rózsaszínű rúzzsal, és már készen is vagyok.
Tudom, hogy ez csak egy sima buli, de én szeretem magam kicsípni. 
Felvettem a magas sarkú cipőmet, és ránéztem az órára, 19:21.
Akkor pont időben kész lettem, és már mindjárt itt vannak a többiek.

Nem kellett sokat várnom, mert már a kelleténél hamarabb megérkeztek a többiek.
Miután mindenki megérkezett, ment a zene és elkezdődött a buli.

Sokat beszélgettem és ittam a lányokkal, de utána megszólított valaki hátulról.
-Szia, de jól nézel ki.-mondja Armin egy kissé hangosan, mert bömbölt a zene.
-Köszi, milyen a buli?-kérdem tőle én is hangosan.
-Szuper.-mondja mosolyogva.
Egyszer csak odajön hozzánk Rosa.
-Na, mi van gerlepár.-mondja Rosa egy kicsit ittasan.-Mi lenne, ha hét perc a mennyben játszanánk?-kérdi Rosa.
A hét perc a mennyben játékot, úgy kell játszani, hogy kisorsolnak egy fiút és egy lányt, bemennek egy szekrénybe vagy egy kisebb szobába és hét percig hagyják őket "bármit" csinálni... vagyis a fiú rámozdulhat a lányra meg minden.Véleményem szerint ez teljesen idióta ötlet és én amúgy se szeretem az ilyen játékokat.... de nem szeretném megbántani a részeg Rosát.
-Jó.-mondom.
-Szuper, akkor menjünk fel a szobádba és ott játszunk.-ajánlotta fel Rosa, én pedig sóhajtottam egyet és beleegyeztem.
Nem akart mindenki játszani, így csak nyolcan játszottunk.
Fent voltunk a szobában, és elkezdünk játszani.
Kisorsoltuk Castielt és egy vörös hajú lányt.

Castiel mosolyogva ment a lánnyal együtt a szekrénybe.
Néztük közbe az időt, és hallottunk dübörgéseket....hallom jól érzik magukat bent.
Én pont ezért nem szeretem az ilyeneket.... butaság az ilyen játék, de nem akartam elrontani a hangultatot, ezért folytattam a játékot.
Eltelt hét perc.Szóltunk a srácoknak, hogy ideje kimenni, és végül ki is jöttek.
A vörös hajú lány fúl vörös volt.Castiel pedig győzelmi mosollyal odajött hozzánk.
-Na mi volt?-kérdi tőle Rosa.... a kis kíváncsi.
-Az titok.-mondja titokzatosan Castiel.
Na szóval akkor másik páros következik.
Kisorsoltuk Rosát és....Lysandert.
Rosa csak megrántotta a vállát és bement Lysanderrel a szekrénybe.
Eddig síri csönd.... néztük az időt.
Eltelt a hét perc és ők pedig kimentek a szekrényből.
Semmi válasz... és semmi kérdés.
Na mind egy... jön a következő páros.
A kisorsoltunk....Kentin és...Alexy.
A fiúk egy kicsit megakarták viccelni Kentin, ezért inkább nem lányt.. hanem inkább fiút választottak neki.... kis szemetek.
Kentin elhúzott szájjal bement Alexyvel a szekrénybe, aki mintha mosolygott volna... ja igen, Alexy meleg úgyhogy vigyázz Kentin!
Zajt hallunk a szekrényből, és, hogy valaki kiabálja, hogy segíts!
Biztos Alexy most hajtott rá Kentinre, és most Kentin szabadulni akarna.
Kentin ki akart jönni a szekrényből, de mi bezártuk...hihi.
Eltelt a hét perc és kinyitottuk az ajtót.
Kentin csak úgy suhant ki a szekrényből....szegény Alexy pedig duzzogva nézi őt.
-Jó volt bent?-kérdi nevetve Castiel Kentintől.
-Marhára.-válaszolja rá gúnyosan.
Szóval.... jöjjön a következő páros.
Engem és Armin sorsoltak ki.
Bementünk a szekrénybe.
Szerintem itt már elmondhatom neki, hogy hogy is érzek iránta..... vagy inkább ne?
Gondolkodásomat Armin szakította félbe.
-Na, szóval mit csináljunk?-kérdi, és egy kis halvány pír jelenik meg az arcán.
-Dönts el te.-nyújtom ki rá a nyelvem, ő pedig úgy is tette.
Megcsókolt.... én pedig visszacsókoltam és próbáltam nem zajt csapni abban a szűk szekrényben, hogy a többiek ne hallják.
Vagy két perc után elhajoltam Armintól és mélyen a szemébe néztem.
-Armin....szeretlek.-mondom vörös arccal.
Erre ő is elvörösödik.
-Tényleg?-kérdi zavartan, erre bólintok egyet.
-Akkor...-kezdi bele.
-Akkor?-kérdem tőle.
-Akkor... lennél a... barátnőm?-kérdi egyre vörösebben.
Nem haboztam, egyből igent mondtam neki, és azután már én csókoltam meg.

Nem sokkal később, ezt a csókcsatát, a többiek zavarták meg...sajna.
Kimentünk a szekrényből, úgy mintha misem történt volna.
-Na, mi volt?-kérdi huncutul Rosa.
-Semmi különös.-mondom Rosának, majd utána kacsintottam egyet Arminra.
Játszottunk még egy kicsit, de utána kezdett unalmassá válni, ezért inkább lementünk ahol a többiek vannak.
Ittunk, táncoltunk, csevegtünk stb.... meg volt a hangulat.

Miután már elmúlt hajnali három óra, akkor már mindenki ment hazafele.
Szerintem jó volt a buli, és szerintem másoknak is.
Lesz majd sok takarítani valóm itt úgy látom....na de mind egy mert megérte, mert végre eltudtam mondani Arminnak, hogy szeretem...hihi.