15.fejezet Halloween buli

 (Sziasztok.. most egy Halloweeni részt hoztam nektek, jó szórakozást.....az eleje még nem halloweenes, csak ennyit mondok xd... ja igen, és ez beletartozik a történetbe.
UI:Bocs, hogy későn hozom, a halloweenes részt.)


Mikor felkeltem, elmentem zuhanyozni és a tegnapról kezdtem el gondolkozni, hogy mi is volt.... nem mintha részeg lettem volna vagy ilyenek..... csak megártott a tömeg, és így egy kicsit kába voltam, mert tömeg iszonyom van.
Hú... semmi, de... várjunk csak én.... mit is mondtam?!
Tegnap mikor a teremben voltunk.... én, mondtam neki, hogy ... nem, nem... nem is akarok visszaemlékezni!
Uram atyám..... hát tényleg rosszul lehettem.
Az arcom éget, és közben a hideg víz folyik le a hátamon.
Mikor végeztem a zuhanyozással, felvettem egy hosszú kék nadrágot, és egy pulóvert.
Mivel szombat van, ezért ma nincs tanítás, hála.
Megfésülködtem, bekapcsoltam a gépet, és elkezdtem kockulni.
Hm.. belegondoltam, hogy már mióta nem beszéltem Kentinnel, amióta..... ohm, igen.
Azóta nem áll szóba velem Kentin, mióta összejöttem Arminnal.
Na, ennek most én véget vetek.
Felmentem facebookra, és mintha egy égi jel lett volna.. ő fent volt.
Ráírtam, hogy " Szia, beszélnünk kell gyere át." Nem sokkal később visszaírta, hogy " Rendben", majd kilépett.
Akkor most már, csak annyit kell tennem, hogy megvárjam míg idejön.
Lementem a lépcsőn, leültem a kanapéra, és úgy vártam Kentint, mintha  karácsony lenne... na jó, ez egy kicsit túlzás volt.
Vagy tíz perc után meg is érkezett.
-Bocs a késésért.-nyitott be Kentin.
-Semmi baj, ülj le.-mutatok rá a kanapéra.
Leült mellém és engem nézett.... most akkor, hogy is kezdjem bele?
-Figyelj...-szakít félbe.
-Bocsánatot szeretnék kérni a múltkori viselkedésemért.-mondja.
-Nem, nem, az én hibám... hamarabb kellett volna szólnom.-
Ez után néma csend következett.... vagyis egy kínos csönd.
-Akkor én most mennék is, ha nincs más mondanivalód.-állt fel.
-Várj!-ültetem vissza a kanapéra.
Néz rám értetlenül.
-Akkor.... kibékültünk.-nézek rá kiskutya szemekkel.
-Hát persze... nem is bírnám ki nélküled.-mondja mosolyogva, de utána valamilyen oknál elpirult.
-Akarom mondani... n-nem úgy értettem, hogy nem bírnám ki nélküled hanem.... tudod.-néz rám pirultan.
-Hát persze, hogy értem.-mosolygok rá.
-Na, de nekem most már mennem kell.... apum kinyír ha megtudja, hogy elmentem a tudta nélkül.-mondja komolyan, majd elment.
 Hát, akkor ezzel meg is volnánk.
Hm, az előbb rezgett a telefonom... biztos SMS-t kaptam.
Ezt állt az SMS-ben, hogy
              Szia, lesz ma Arminéknál egy halloween buli 17 órakor.... el kell jönnöd!
              UI: Jelmezbe legyél!                                                                  Üdv: Rosa

Na, ez jól hangzik.... akkor kell egy jelmez.
Szerencsére még emlékszem rá, hogy tavaly halloweenra vettem is egy jelmezt.... egy Miku jelmezt.
Ránéztem a telefonom kijelzőjére és látom, hogy 14:36... még van egy csomó időm.
Megreggeliztem, és felmentem a szobámba kockulni.


Miután láttam az órát, hogy 16:32, kikapcsoltam a gépet és már kezdtem is el készülődni.
Nem sok idő után kész is lettem... egy kiköpött Miku voltam, még volt hozzá parókám is.... csak a szemem nem olyan színű mint Mikué, de sebaj.

16:53... jaj, sietnem kell.
Sajnos apának egy nappal korábban vissza kellett mennie külföldre, így nem tudja, hogy buliba megyek.
Lerohantam, felkaptam a cipőmet, bezártam kulcsra az ajtót, és már indultam is Arminékhez.
Hamar odaértem, és már nyitottak is ajtót.
Alexy volt az, aki Jokernek öltözött.

-Szia, gyere be.-mondta, majd be is mentem.... hú, mindenkin jelmez van és bömböl a zene.
-Helló, tök jó a jelmezed.-jött oda hozzám Armin... aki éppen pókembernek van öltözve.

-Neked is, tudsz hálót lövellni?-mosolygok rá.
-Sajna nem, pedig nagy belépőt akartam csinálni.-mondja nevetve.
-Császtok, mi a szitu... sajna Leigh nem tudott jönni?-jött oda hozzánk Rosa, egy csöppet részegen... aki mellesleg angyalnak van öltözve.

-Semmi... amúgy te mindig iszol?-nevetek.
-Nem mindig.. csak akkor, hogy ha jól érzem magam.-
-Áh... szóval mindig.-
-Ja igen, kérsz valamit inni?-kérdi tőlem Armin.
-Csak egy sört.-mondom, majd el is ment a pókicám a sörömért.
-Hallod, ti már csináltátok?-kérdi Rosa, már kicsit ittasan.... honnan van már megint pia a kezében?
-Mit?-értetlenkedek.
-Hát tudod... egy nő és egy férfi...-nem folytatja... várja míg rájövök.
-Te perverz angyal vagy... igaz, hogy angyalnak vagy öltözve, de belül egy ördög vagy.-mondom nevetve.
-Na, de igen, vagy sem.-
-Nem.. most boldog vagy?-kérdem kissé feszülten.
-Hát....-gondolkozik.
-Most meg mi van?-kérdem.
- Semmi, semmi.-legyez a kezével.
Belé meg mi ütött... azt nem tudom.
-Hoztam önnek az italát hölgyem.-jött vissza Armin.
-Köszönöm uram.-mosolyodok el.
-Nos, táncolunk Miku?-kérdi, de sajna nem tudom, hogy milyen arcot vág, hisz rajta van a maszk.
-Rendben.-egyeztem bele, majd elkezdtünk táncolni.
Mikor a tánc közepénél jártunk, Arminnak felhúztam a maszkját az orráig, és azután közelebb hajoltam és megcsókoltam.... mint mikor pókember fejjel lefelé van, és Mary Jane felhúzta a maszkját és megcsókolta, csak ez attól más, hogy Armin nem fejjel lefelé van... és én nem vagy
Mary Jane.... de ez akkor is varázslatos volt.
Elhúzódtam tőle, majd visszahúztam a maszkját.
-Hé, gyertek már, szellemet fogunk idézni!-zavar meg minket Joker... vagyis Alexy.
-Hű, az klassz, gyere.-húzott magával Armin.
A nappaliban kötöttünk ki, ahol Rosa, és a többiek körbe ülték az asztalt.
Beültünk mi is a körbe, majd Alexy hablatyolt valamit más nyelven, majd egyet ütött az asztalra.... hát ez meg milyen szellem idézés akar lenni?
Majd egyszer csak a saját nyelvünkön szólalt meg.. vagyis csak egy szót mondott ki, azt, hogy "Jelenj!"
És ezután egyszer csak kopogás hallatszott, amitől mindenki megijedt... még én is.
Ezután egymásra néztünk,hogy vajon ki lehet, és, hogy ki nyissa ki.
Ezután mindenki Alexyt nézte, hisz ő idézett valami szellemet.... vagy mit tudom én.
Alexy egy halk sóhaj után, felállt és az ajtó felé indult lábujjhegyen.... mi meg addig néztük meredt szemmel.
Odaért az ajtóhoz, és egy határozott mozdulattal.... kinyitotta az ajtót.
-Helló, ki rendelt pizzát?-kérdi az ajtóban a pizzafutáros.
Elkezdtünk nevetni.
-Én.-mondja Armin röhögve.

Majd miután Armin kifizette a pizzát, mind felálltunk a helyünkről, és visszamentünk táncolni, közben ittunk, és ettünk.
Majd miután elmúlt vagy négy óra, mindenki hót részegen ment haza, én pedig csak annyit veszek észre, hogy a kanapén vagyok és a szemem kezd lecsukódni.
-Hé, pókicám, itt aludhatok?-kérdem tőle, közbe már kényelembe helyeztem magam a kanapén és levettem a parókát, és látom, hogy már nincs rajta a maszk.
-Persze... de itt akarsz aludni?-mutat rá a kanapéra.. tudja, hogy azon nem nagyon tudok elaludni.
-Dehogy... a te ágyadban.-mondom huncutul.
Armin nyel egyet, és próbál nem elpirulni, de hiába.
Egyszer csak annyit veszek észre, hogy felkapott és az ölében visz be a szobába.
Letett az ágyra, majd betakart.
-Majd jövök, csak még össze kell takarítani.-mondja ásítva.
-Ó, rá ér az, gyere.-mondom csábítóan, és be is vált.
Befeküdt mellém, én pedig közelebb bújtam hozzá, és úgy próbáltam el elaludni.
Ő közben átölelt és úgy aludtunk el egymás karjaiban.