19.fejezet Armin visszaköltözik

Mikor felkeltem, ránéztem az órára, 5:46... hát még van idő suliig.
Becsuktam a szemem, hogy tovább aludjak, de.... akkor elkezdett mellettem Armin mocorogni.
Azt hittem fel fog kelni... de nem.
Majd ezután kényelembe helyeztem magam, és visszaaludtam.... volna, de Armin felkelt az ágyról, és az ajtó irányába ment, mi a....
-Hmm.... hova mész?-mondom álmosan, szememet dörzsölgetve.
-Bocsi, felébresztettelek?-kérdi halkan.
-Nem, de hova mész?-kérdem én is halkan.
-Csak a mosdóba, mindjárt jövök.-majd kiment az ajtón.
Két perccel később vissza is jött, majd bebujt az ágyba, én pedig alvást színleltem.... nem tudom miért, csak unatkoztam.
Majd annyit vettem észre, hogy megcsókol, és a jéghideg kezét a combomra tette.
Felszisszentem, ő pedig elnevette magát.
-Tudtam, hogy nem alszol.-mondja még mindig kuncogva.
-Szemét!-kihúztam a fejem alól a párnát, és az arcába nyomtam, de mivel ő erősebb volt nálam sajna... így kiszabadult.
-Hé!-egy mosoly kíséretében beleburkolt a takaróba, és nem tudtam kiszabadulni..... de dezsavű érzésem van már megint.... dezsavű, dezsavű....
Próbáltam kiszabadulni, de valamiért nem ment... támadt egy ötletem.
Erőtlenül néztem fel rá, ő pedig elmosolyodott.
-Nem veszem be.-nyújtotta ki a nyelvét.
Még nem adom fel...még nem. 
Bociszemekkel meredtem rá... és színészi tehetségemmel, könnyezni kezdtem.
Elkomolyodott...bevette.
-Sajná....-majd egy hirtelen mozdulattal kiszabadultam a takaró fogságától és felálltam az ágyról.
-Te kis....-mosolyodott el.
-Én nyertem.-nyújtottam ki a nyelvem.
Majd megcsörrent az ébresztő.... na, ideje készülődni.
Lekapcsoltam, és bementem a fürdőbe.
Megmostam az arcom, megfésülködtem, majd ki szempilla spiráloztam magam.
Majd bementem a szobába, hogy átöltözzek.
-Khm... kimennél egy percre? Szeretnék átöltözni.-mondom, az ágyon heverésző Arminnak, aki a PSP-mel játszott... pff.
-Miért? Mintha nem láttalak volna már ruha nélkül.-mondja mosolyogva.
-Mert nem is láttál.. eddig csak egy melltartóba láttál.-mondom pirulva.
-Ühüm.... nyugi, nem nézek oda, addig játszok a PSP-del.-mondja, majd tovább játszott.
Nem tudom, hogy higgyek e neki vagy se.... de elkezdtem öltözni.
Majd mikor a szoknyámat vettem volna föl, egy "Katt" hangra lettem figyelmes.
Odapillantottam Arminra, és látom, hogy a telefonjával a kezében, fotózgat.... wááá!
-Te perverz disznó... azt mondtad, hogy nem fogsz idenézni.-mondom magamat takargatva, és érzem, hogy a fejem lángol.
-Nem is néztem oda, hanem a telefonom kijelzőjére néztem..... meg amúgy is, azt hitted, hogy inkább játszok, minthogy ne lássalak meg így?-kérdi kacéran.
Nyeltem egyet, majd megfogtam a ruháimat és berohantam a fürdőbe, majd becsuktam magam után az ajtót.
Belenéztem a tükörbe, és látom, hogy a fejem egy éretlen pattanásra hasonlít.
Gyorsan felöltöztem, majd (ismét) bementem a szobába, ahol Armin a cuccaim közt matat... az eszem megáll, mit ivott ez, hogy ilyen pörgős ma?
-Hé, mikor legutóbb itt jártam, nem akartad, hogy ezt kinyissam.-mutatott a fehérneműs szekrényemre... megütöm, ha kinyissa.
Majd egy hirtelen mozdulattal kinyitotta.
-Milyen jó kis csúzlijaid vannak.-mutatott nevetve a melltartókra.... wááá!
-Hé!-csuktam be gyorsan a fiókom, majd kiküldtem Armint a szobából.
-Majd úgyis visszamegyek oda, mikor elmész.-jelenti ki, mikor már kiment.... bazd tényleg!
De nem tehetek ellene semmit, hisz nem tehetem ki az utcára mikor elmegyek, és majd mikor hazajövök akkor meg beengedem... vagy mégis? Nem, nem csinálom!
Ha turkálni akar a cuccaim közt, turkáljon, ha az jó neki.... de már ideje indulnom.
Reggelizni sajna már nincs időm.
Felvettem a táskámat, majd elköszöntem anyámtól és Armintól, és indultam a suli felé.


Mikor beértem a suliba, bementem a terembe, ahol már mindenki jelen volt. 
Lepakoltam a cuccaimat, és beültem a padba.
-Szia, mi újság?-jött oda hozzám Rosa.
-Szia, semmi különös csak....-húztam el a számat.
-Csak?-kérdi.... most elmondjam neki, hogy Armin nálam aludt, mert a szülei elküldték? Ez magán ügy... nem? 
-Semmi, semmi...-legyintettem a kezemmel mosolyogva.
-Jó, amúgy hol van Armin? Vele szoktál jönni nem?-kérdi.
-Nem tudom hol lehet.-füllentettem.
-Értem, amúgy láttad ma Alexyt?-kérdi kissé suttogva.
-Nem, miért?-kérdem feszülten.
-Nézz oda.-mutat az ablak felőli padsorra.
Alexy a padban néz kifele szomorúan az ablakon..... biztos a tegnapi miatt.
-Szerinted mi a baja?-kérdi tőle barátnőm.
-Nem tudom... megkérdezted már?-kérdem.
-Igen, de nem válaszolt semmit.... még rám se nézett, csak tovább bámult kifele.... nem szokott ilyen lenni, biztos valami történt.-gondolkodik Rosa.
-Miért nem kérdezed meg te?-kérdi kedvesen.
-Hát oké.-húztam el a számat.
Odamentem Alexyhez.
-Szia Alexy, hogy vagy?-kérdem aggódva.
-Szerinted, hogy lennék? A tesóm elment itthonról és most meg fogalmam sincs hol lehet... a szüleim pedig már reggel itt hagytak a tudtom nélkül, csak egy cetlit hagytak ott.... egyedül vagyok.-fordul oda felém, és látom, hogy egy könnycsepp gördült te az arcán. 
-Nincs semmi baj.... tudom hol van Armin.-mondom kedvesen.
-Tényleg? Hol?-kérdi izgatottan.
-Khm... nálam.-mondom kínosan.
-Ó, akkor jó.-fújja ki a levegőt megkönnyebbülve.
-Akkor ez azt jelenti, hogy Armin visszaköltözhet.-mondom.
-Igen.
-Értem, majd suli után gyere át... de most megyek vissza a helyemre, mert mindjárt becsengetnek.-mondom, majd visszamentem a helyemre, ahol Rosa állt a padom mellett.
-Na, mi volt?-kérdi kíváncsian.
-Semmi különös, csak.... meghalt a macskája.-hazudom.... ez milyen hazugság volt?
-Értem... szegényke.-biggyeszti le az ajkát.
Majd ezután becsengettek.
Fizika volt az első óra.... de utálom, és elfelejtettem megcsinálni a házimat.
Még az a jó, hogy hátul vagyok, így nem tudja megnézni.


Majd miután vége lett a hosszú, és unalmas órának, kíváncsi voltam, hogy vajon most mit csinálhat Armin.
Mikor kiment a tanár, felhívtam Armint.
-Háló, mi újság? Mit csinálsz épp?-kérdem.
-Szia, épp animét nézek... a laptopodon.-mondja.
-Melyiket?-kérdem.
-Épp a Fairy Tail 216. részét nézem.... te szoktad nézni?-kérdi.
-Igen, imádom azt az animét... a kedvencem belőle Natsu.-mondom izgatottan.
-Nekem is, de Grey se rossz.
-Aha, de most már leteszem, szia.... ja, és ne nyúlkálj majd a cuccaim közt.-mondom.
-Oké, persze... na szia.
Majd letettem.
Nem volt túl meggyőző az a " Oké, persze " ..... na mind egy.

Csak ki kell bírnom még  4 órát, aztán mehetek haza.... Alexyvel kíséretében.



Mikor vége lett az óráknak, végre mehettem haza.

Az úton Alexyvel sokat beszélgettem.. kissé értelmetlen dolgokról, látom már jobb kedvű... hisz mosolyog.
Mikor megérkeztünk kinyitottam a kapuajtót, és Alexy gyors tempóval ment be a házba.
-Itthon vagyok.-kiabálok fel, hogy meghallja Armin a szobámból... biztos ott van.
Jött le a lépcsőn Armin, és látja, Alexyt mellettem.
-Alexy, mit keresel itt?-kérdi testvérétől.
-Érted jöttem... a szüleink már elmentek, gyere haza.-mondja Alexy.
Néz rám Armin válaszra várva.
-Ez a te döntésed.-nyújtom fel védekezően a kezem.
-Értem... oké, hazamegyek.-mondja kis mosollyal az arcán.
Majd, Armin felvette a cipőjét.
-Na, akkor szia... jó volt itt lenni.-csókol meg Armin.
-Szia, jó volt, hogy itt voltál.-mondom, majd elköszöntem Alexytől is, majd elmentek.
Most jut eszembe... anya hol van?
-Anya.. itthon vagy?
-Igen, csak épp főzök.-hallok egy hangot a konyha felől.
-Hm... finom illatot érzek.... csak nem grízgaluska leves?-kérdem.
-De az... mindjárt kész... addig ülj le az asztalhoz.
Leültem az asztalhoz, és vártam a kedvenc levesemet elém... hmm.
Nem kellett sokáig várni, mert mikor anya kész lett, letette elém a levest, és mikor már megbizonyosodtam róla, hogy kihűlt, akkor már kezdtem enni.

Mikor megettem a levesem, megköszöntem, majd elmostam magam után.
Azután felmentem a szobámba kockulni... na meg animézni.

Megnéztem vagy hét részt a Kaichou wa maid-samaból.... a kedvenc animéim közé tartozik, majd ezután a Kamisama Hajimemashitát és még sok mást.
Miután már éreztem, hogy ég a szemem, átvettem a pizsimet, és lefeküdtem aludni... vajon most mit csinálhat Armin?

(Bocsi a késésért, de van egy " kedves" bátyám aki éjjel nappal szeret gépezni..... és csak akkor enged oda, mikor épp alszik vagy eszik... pfff.
Na mind egy... most már harcolni fogok a gépért xD , de végre befejeztem a 19.fejezetet. :D